Kezedbe véve vadonatúj kamerádat, kirándulásokra indulsz azzal a céllal, hogy megörökíteni, alkotni fogsz.
Szembesülsz a technikai kérdésekkel: blende, zársebesség, vakumódok, zoom, képtömörítési metódus, autofókusz, manuális beállítások, fehéregyensúly stb. Gondosan olvasd át a géped leírását, olvass technikai fórumokat a neten és gyakorolj sokat! Váljon rutinná a gépkezelés!
Témakeresés: általában vagy szép, vagy extrém csúnya (deviáns) dolgokat rögzítünk. Szépek a virágok, állatok, emberi testek, a táj (főleg a városlakó számára). "Furcsákat keresünk" Bizserget az "ezt most elkaptam" érzés.
Menetközben kiderül: egy dolog a gépkezelés, de sok függ a fénytől (természetes/mester- séges, irányított-szórt, derített) annak irányától (oldal-ellenfény, napállás). A kamera sem mindegy, hogy hol van! Egy gomba alulnézetből, vagy egy madár röpte felülről bizony kibillent a mindennapos nézőpontból. Persze a perspektíva módosítható a gyújtótávolsággal is - szűkítheti, tágíthatja a teret. A kicsi tárgyak felnagyítása (makro) vagy a gigantikusak átértékelése egy satelitfotóval szintén megmozgathatják a fantáziát.
Vannak szimmetriára és vannak asszimetriára beállított emberek, van amikor az üres tér, vagy a "kimozdítás" komoly hangulati erőt tolmácsolhat. Meglátni a ritmust, a teret, a mozgás dinamikáját, az arányokat, játszani a színekkel vagy azok hiányával, a tónusokkal, az oldalarányok adta feszültséggel vagy kiegyensúlyozottsággal. MáSKéNT látás. Nap mint nap elmész a pad mellett, és egyszercsak valaki ezt a PAD-ot és környezetét "egy kattintással" megtölti hangulatokkal. Persze csak akkor, ha a képen "átjön" az első szerelmes csók, az ifjú pár esküvő utáni pózolása, az idős embernek és kutyájának őszi napfürdőzése is. Már nem csak egy pad.
Kényszeres fényképezők. Vettek egy kamerát, van barátjuk/barátnőjük, odaállítják a Stonhendge/Lánchíd elé és kattintanak. Bizonyítékuk van arról hogy ott voltak. Megállították az időt. Ők nem olvassák ezeket a sorokat. Tudnak mindent a fotózásról és általában "sikerülnek" a képeik. Ha nem, akkor a gépre fogják :)
A fotográfus megörökíti és tolmácsolja a harmóniát (vagy ellentétét, érzelmi alapbeállítottsága szerint). Nem rendez. Alkalmazkodik. Sugall. Ad. A jó "eseményfotográfust" egyéni látásmódja, technikai megoldásai egyedivé teszik. Képei láttán a témából és a gondolatiság üzenetéből, a technikai megoldásokból összetéveszthetetlenül be tudjuk őt azonosítani.
Az "érzelemfotográfus" gondolataihoz keres képi megoldásokat, kreatívan alkalmazva a digitális manipulációs lehetőségeket is. új dimenziókat nyit, sejtelmes képi világában bármi lehetséges, amit láttatni akar. Legtöbbször más művészeti ágból érkezik. |